2011. július 25 - 29 között a Ganésa Jóga-szigeten az elmúlt esős hetet a gyermekek vidám jógázása és örömteli együttléte ragyogta be.

15 apróság ismerkedett a jóga alapelveivel játékos formába öntve.

Énekeltünk, kézműveskedtünk, sokat játszottunk és ízletes vegetáriánus ételekkel töltöttük meg pocakunkat.

Napról - napra bővült a barátság köre, míg az utolsó napokra teljessé vált mindannyiunk számára. Sok, lelkünket gazdagító ajándékot adtunk és kaptunk egymásnak.

Beszéljenek tovább helyettem a képek:

 Földből magba, Magból szárba, Szárból virágba,
Virágból kalászba, Kalászból kenyérbe, Kenyérből testembe,
Testemből lelkembe, Lelkemből lelkedbe.

India, Risikés, Sivánanda Ásram (2011. január 27 - február 11)

Ha egy szóval szeretném jellemezni az út reánk gyakorolt hatását, azt mondhatom, hogy csodálatos volt.

Az ott eltöltött idő szinte minden pillanata egy csoda, egy tanítás, vagy felismerés volt.

Úgy gondoltam, hogy hosszú beszámoló helyett ezeket idézem fel és adom át mindenki javát szolgálva.

2010. november 5-15 között Németországban jártunk (négyen: Sántih, én, Ardzsuna és Sákti) egy nemzetközi Jóga Kongresszuson a Yoga Vidyánál

Előzmények:

Egy éve, hogy Ardzsuna (Lehoczky László) rátalált közösségünkre. Ő Németországban a Yoga Vidya jóga iskola által ismerkedett meg a Sivánanda jógával.

Az iskola alapítója Szukadév, aki Visnu-dévánanda közvetlen tanítványa volt. Már nagyon fiatalon, 17 évesen találkozott Szvámidzsivel és az egyetem befejezése után szanjásza beavatást kért, ami a világi életről való lemondást jelenti. Szukadév nagyon gyorsan fejlődött, Szvámidzsi úgy tervezte, hogy ő lesz az utódja, de közbe szólt a szerelem. Ekkor Szukadév kilépett a Sivánanda Jóga Védánta szervezetből és zarándokútra indult. Risikesben (észak India) a Sivánanda ásramban (elvonuló hely, ahol Sivánanda tanított) megjelent neki Sivánanda Mester és arra kérte, hogy térjen vissza Németországba és adja tovább a tudást, a vidját.